Egy héttel azután hogy eredetileg terveztük ( és Berti kruppja miatt elhalasztódott ) elutaztunk öt napra Albertába. Utunk fő célja a Szikás-hegység északi, kanadai részének természeti csodáinak megtekintése volt.

Péntek este repülővel elutaztunk Calgary-ba, Alberta legnagyobb városába. Késő éjjel értkeztünk meg, egyetlen vágyunk az volt, hogy gyorsan a szállásra érjünk, és aludjunk egy nagyot. A reptéren az autókölcsönző alkalmazottja megpróbált minket rábeszélni egy nagyobb autóra, ami ugyan teljesen megszokott dolog, de ezúttal kissé erélyesebben csinálta mint a korábbiak. Nem hagytuk magunkat, majd amikor megtaláltuk a parkolóban a kocsit, kissé elhűltünk, ugyanis a nekünk kijelölt rikító sárga Kia Ceed finoman szólva sem volt közepes méretű, amit foglaltunk. Ott álltunk a dilemmával, hogy most mi legyen, menjünk vissza reklamálni két nyűgös gyerekkel? Végül úgy döntöttünk, ha beférünk, akkor jó lesz. És végül bele is fértünk, úgyhogy kissé átverve érezve magunkat, de megérkeztünk éjfél körül a szállásra.

Utunk első napját maga Calgary-nak a bejárására szántuk rá, és estére arra a konklúzióra jutottunk, hogy Calgary minden bizonnyal a világ legbarátságosabb és legkedvesebb ronda városa. Ugyanis Calgary nem szép, nincs benne semmi igazán érdekes, de mindent megtettek a helyiek, hogy élhető legyen.

A város egyik különlegessége a centrumban található egyik pláza, amelyiknek a legfelsőbb szintje egy fedett park valódi gyeppel és fákkal, köztük tavakkal és játszóterekkel, és mindez az üvegtetőnek köszönhetően valódi napfénnyel. Ezt azért eléggé irigyeltük tőlük, mivel ezek szerint a helyi családosok télen is mehetnek játszótérre, ami azért elég nagy királyság.

A város másik érdekessége a halom különleges szobor, ha valamiben hát ebben tényleg jók a Calgary-iak. És ezalatt nem holmi híres költőket és államférfiakat kell érteni, hanem furcsa, egyedi, érdekes alkotásokat mindenfelé, de tényleg mindenhol. Van itt kikandikáló elefánt, fej alakú rács, úrhajó leszállóegység a tóban, továbbá megtaláltuk az Ottawa-i parlament mellett álló nagy államnőket ábrázoló szobor másolatát is.

Felmentünk a helyi kilátótoronyba is, ahonnan kicsit körülnéztünk följebbről is. Mint látható a város kis folyójának van egy a belvárosibb oldala, a túloldalon csak földszintes lakóövezet van. A kettő között pedig a folyón van egy kis helyi Margitsziget is, a végén egy igazán vagány gyalogos híddal, ezeket végig is jártunk miután lejöttünk a toronyból. Kicsit még le is ültünk a fűbe és játszottunk a gyerekekkel, elvegyülve ezáltal némiképp a helyiek között.

Elmentünk még a Calgary-i egyetemre, mivel meg szerettünk volna nézni valamit az itt rendezett téli olimpiával kapcsolatban is. Itt található ugyanis a jégpálya, ahol a kocsolyával kapcsolatos versenyszámokat rendezték. Meg kellett állpítanunk, hogy ez a tényen kívül, hogy itt volt az Olimpia semmi érdekesség értékkel nem rendezik, viszont az egyetem területén szintén sok érdekes és egyedi szobor található.

Napunk végén megálltunk egy játszótérnél egy mecset mellett, hogy a gyerekek is kicsit kirohangálják magukat. Szép lassan észrevettük, hogy rajunk kívül kivétel nélkül mindenki muzulmán, és ezzel együtt azt is, hogy a muzulmán gyerekek ugyan egészen másképp öltözködnek, mint a mieink, de pont ugyanúgy ugrabugrálnak a játszótéren. Szóval egy kis kultúrák közti barátkozás után visszatértünk a szállásunkra.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.