Szeptemberben elhatároztuk, hogy elmegyünk szétnézni Kanada közelebbi részein. Egy nagy körutat tettünk meg: először Észak-Kelet felé Massachusetts-en és Maine-en keresztül átmentünk Kanadába, ahol ellátogattunk Nova Scotia-ba és Prince Edward Island-re, majd Nyugatnak fordultunk és meg sem álltunk Quebec-ig, ahonnan Dél felé Vermont-on és Massachusetts-en keresztül értünk haza. Első rész.

Miután pénteken Miki elkérte magát kicsit hamarabb, nekivágtunk a Nagy Útnak! Este 11 felé meg is érkeztünk a Maine déli határánál található York-ba, és gyorsan el is tettük magunkat másnapra, hogy belefogjunk a nézelődésbe. Habár az út célja Kanada megtekintése volt, úgy döntöttünk, hogy nem kezdünk azzal, hogy 9 órát autózunk a határig, inkább ezen az út során tekintjük meg a Maine-i tengerpart látnivalóit is. Másnap reggel rögtön egy kis túrával kezdtünk, végigsétáltunk a York-i sziklás tengerpart kellemes kis ösvényén. Továbbá meglátogattuk itt a kis szigeten álló világítótornyot is.

Aztán a bájos Ogunquit-ben is megálltunk, aminek a neve már ismerős volt számunkra, hiszen Kata rajkos haverjai itt dolgoztak egy nyáron az egyetem alatt, és azt mesélték, hogy a település egyben az egynemű párok kedvenc Maine-i nyaralóhelye. Ennek talán 10 éve még volt is valami hírértéke, ma már kevésbé. Egyébként a város neve azt jelenti, hogy gyönyörű hely a tenger mellett, és méltán hívják így. Van kellemes hatalmas homokos partszakasza, de sziklás is, és a városka mostani mivoltában is nagyon kellemes, az amerikai városok között pedig abszolút gyöngyszem. Talán pont ennek is köszönhető, hogy például parkolni azt alig lehetett, de kellemesen sétálni annál inkább. A város specialitása a kis piros Trolley-k, amelyeknek neve mind rímel is erre: Polly, Molly, Dolly, stb. A képen Lolly látható. It találkoztunk továbbá először a később ezerszámra ismétlődő szóviccek egyikével, amik arra alapszanak, hogy Maine állam nevét ugyanúgy kell ejteni, mint az angol main szót.

A maine-i partmenti városok közül a következő villámmegállónk Kennebunk volt. Itt aztán tényleg, szó szerint nem lehetett parkolni, kénytelenek voltunk autós városnézést tartani, azt is lépésben. Azért a város külső részén lévő tengerparti Szent Anna ( nem az utolsó eset utunk folyamán, hogy gyerekeink neve előjött! ) templomnál sikerült megállnunk, és már ez is megérte! A kőtemplom mellett ugyanis volt egy szabadtéri templom is, lényegében egy sor pad amelyek a tengerpart felé nézett. Az olyan szép napokon, mint amelyiken ott jártunk, egy ilyen szép tengerpart felé nézve igazán isteni lehet egy istentisztelet!

Következő állomásunk Old Orchard Beach volt, itt található ugyanis a "The Pier", ami magyarul azt jelenti, "A Móló". Nevének megfelelően egy hosszú, facölöpökön álló móló a tengerben, igazi bazári hangulattal. A városka körülötte is barátságosnak tűnt, úgyhogy sétáltunk egy jót errefelé is.

Folytattuk az utunkat tovább Portland felé, ami Maine legnagyobb városa, de mint az általában jellemző, nem a főváros. Mielőtt beértünk volna Portlandbe, megtekintettük a közelében lévő fő világítótornyot, amely a hajósokat segítette a GPS elterjedése előtt.

Portland maga érdekes város, bár azért láttunk már szebbet is. Mindenesetre szép időnk volt, és egy kellemes séta azért belefért itt is. A városban éppen világítótornyos művészek garázdálkodtak valahogy úgy, ahogy Budapesten nem olyan régen tehenek voltak mindenütt. A fotó érdekessége, hogy készítése közben egy hajléktalan nő távolról inzultált minket nehezen kivehető szavakkal, látszólag a territóriumát védte. Megtaláltuk továbbá a "Szomjas Disznó" nevű kocsmát, legalább is ez van a bejárat felett, feltételezzük hátul van egy kijárat "Részeg Disznó" felirattal.

Napunk utolsó állomásaként ellátogattunk egy térképkészítő cég központjába, ahol az aulában megtekinthető volt a világ egyik legnagyobb földgömbje, ami még forgott is, kb 5 perc alatt fordult meg a tengelye körül.

Ezután nemsokkal ránk sötétedett, és ennek kapcsán elindultunk az Accadia Nemzeti Parkban lévő szállásunkhoz, amiről a következő részben írunk!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.