November végén adódott még egy aránylag melegebb hétvége, így nekiindultunk péntek este, hogy még egy utolsó kis utat tegyünk meg. Leautóztunk egészen Delaware-ig, éjféltájt folgaltuk el a szállásunkat Dover mellett.

Szombat reggel korán keltünk, és azt terveztük egy gyors reggeli után neki is látunk várost nézni. Reggeli közben azonban olyan dolog történt, amit sosem gondultunk volna: egy 50-es éveiben járó pasas, aki szintén a szálló vendége volt odajött hozzánk, és pár kedves szó után adott mind a négyünknek egy 2 dolláros bankjegyet! Ez elvileg forgalomban van, de nagyon ritka, általában mindenki elteszi, ha kap egyet. Nála egy egész kötegnyi volt, és bőkezűen osztogatta őket nekünk, meg egy másik ott reggeliző vendégnek. Kicsit szóba elegyedtünk vele, ekkor akart adni még egy 20 dollárost is, hogy vegyünk valamit a gyerekeknek, de azt már nem fogadtunk el. Miután távozott a másik vendég kifejtette, hogy biztos halálos beteg, azért osztogatja a pénzt. Aztán indulás előtt még láttuk az ismeretlen adakozót, amint a futógépen edzett.

A nézelődést a vicces nevű Lewes-ben kezdtük meg, ahol a korai órákban egészen kihalt volt minden, ami különleges bájt adott a dolognak. El is határoztuk, hogy ha tehetjük minden nyaraláson korán kelünk majd, mert egészen más dolog látni egy várost üresen, mint emberekkel. Lewes-ről amúgy elmondható, hogy egy igazán bájos amerikai kisváros.

A következő állomásunk egy egészen hasonló, de kissé kevésbé érdekes település volt, Georgetown, szintén Delaware-ben.

A napunk hátralévő részét Maryland-ben töltöttük. Az állam fővárosában, Annapolis-ban álltunk meg először, ahol eredetileg csak egy kis sétát terveztünk, de aztán vagy 2 órát itt ragadtunk. Annapolis ugyanis egy elbűvölő kisváros, ahova az ember legszívesebben azon nyomban oda is költözne. Sokat elárul, hogy amikor már úgy gondoltuk továbbállunk, már el is indultunk az autóval, de 1 perc után megálltunk újra, hogy a városka azon részén is sétáljunk. Nem biztos, hogy mindezt a képek vissza tudják adni, de nekünk nagyon bejött a hely. 

A nap hátralévő részét Baltimore-ben töltöttük. Mivel ekkor már tudtuk, hogy este a Hard Rock Cafe-ban fogunk vacsorázni, ezért nem akartunk egy nagy ebédet enni délután 3 körül, úgyhogy kis tanakodás után végül vettünk egy egész pizzát, amit egy padon ettünk meg a város egyik grandiózus terén. Ezután sétáltunk egy nagyot.

Ahogy ránk esteledett, és kezdett hideg is lenni bementünk a Baltimore-i akváriumba, ahol Miki már járt 4 évvel korábban, és nagyon le volt nyűgözve. A gyerekeknek is nagyon tetszett itt minden, bár a delfin show-t azért csak mértékkel tudták egy helyben végig ülni. Az állatok után jött a vacsi a Hard Rock-ban, majd mentünk vissza a szállásunkra aludni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.