Sebi látogatása + Edison
2013.10.14. 07:16
Kissé (és mennyire távol áll ez a valóságtól) el vagyunk maradva a blogbejegyzésekkel, de majd most jól bepótoljuk. Következzék, akkor kronologikusan először is West Orange New Jersey államból. Rendszeres olvasóink csodálkozhatnak, hogy miképpen ékelődik new england-i kirándulásaink közepébe egy ilyen kiruccanás. Na, nem nagy a rejtély: Miki egyik nagyon régi barátját, Sebit volt kedves kiküldeni a cége pár hétre New Jersey állam valamelyik településére (a nevére nem emlékszem) dolgozni, és igyekeztünk vele hétvégente közös programot csinálni. Ennek részeként végre két gyerekkel is kipróbáltuk a grillezést a greenwich-i tengerparton egyik vasárnap. Hát élmény volt, sok szempontból. Egyrészt jó volna, ha valahol Budapesten vagy mellette is lehetne ilyet csinálni. Egyszerű a képlet: a város nagyon bázikus és strapabíró grillrácsokat valamint asztalt és padokat szolgáltat hozzá mint kellék, a népek pedig viszik a szenet, húsokat, zöldségeket, innivalót, jókedvet stb. és piknikeznek kvázi tömegben, de jó levegőn, zöld környezetben, itt az öböl partján, jól elférve egymás mellett, és jól érzik magukat. Mint mi is, habár nagyon amatőrök vagyunk még a témában, de ezen könnyen túltettük magunkat mert a húsok finomak voltak, és a grillezett kukorica is pompás, ajánlom mindenkinek kipróbálásra. Másrészt csak mi a két gyerekkel sose fogunk ilyet csinálni, amíg nem nő be a fejük lágya, mert képtelenek lennénk menedzselni. Konstans le kell kötni Pannit és nagyjából Bertit is, ami még csak fokozódott/fokozódik azóta.
Na, de vissza is kanyarodok West Orange-ba, ahol Thomas A. Edison gyára és otthona található. Ma már a Thomas Edison National Historical Park (http://www.nps.gov/edis/
A korabeli gyár és irodaépületek között sétálgattunk, bementünk a vegyi laborba, az esztergagépek közé, láttunk sok-sok villanykörtét ( és érzékeltük, hogy azért a fényük elég halovány volt ), és azt is megtudtuk, hogy a számos találmány mellett Edisonnak köszönhető a blokkolóóra is, ugyanis ő híresen munkamániás volt, és ezt megkövetelte az alkalmazottaitól is. Szóval, biztos nem csak 8 órát kellett igazából dolgozni az üzemben, főleg, hogy a főnök inszomniában is szenvedett, és a szabadidejét is legszívesebben munkával töltötte. Eléggé úgy tűnt, hogy nem az a klasszikus bogaras tudós volt, sokkal inkább dörzsölt üzletember. Azért persze tudós is volt, egy idézet szerint miután közel egy millió dollárt költöttek egy olyan kutatásra, ami zsákutcába jutott azt mondta: "De azért legalább jól szórakoztunk."
Aztán meglátogattuk a házát is, ahol valószínűleg ő maga mérsékelten töltötte idejét, mivel az irodájában még egy kuckója is volt heverővel. Itt sajnos nem lehetett fényképezni, ezért képek nélkül kell elhinnetek, hogy elég fényűzően volt berendezve, és talán pont emiatt nem is nagyon volt otthonos, szóval fényűzően komor helyet kell elképzelni. Aztán azt a kulisszatitkot is megtudtok, hogy Edison nem alkalmazott férfi személyzetet, mondjuk így, hogy nem bízott bennük, vagy talán a feleségében, ki tudja. Azért kívülről lefotózhattuk a kecót:
Miután végeztünk a ház meglátogatásával, tettünk még egy sétát a városban, ahol máig büszkék rá, emléke előtt nagy tarka villanykörtékkel tisztelegnek.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.