Hatalmas New York Yankees drukkerek vagyunk. Ennek három fő oka van:

• Frank William Abagnale is nekik durkkolt a "Kapj el ha tudsz" című filmben.
• Az ő stadionjuk van a legközelebb a lakásunkhoz.
• Van Hard Rock Cafe a stadionjukban.

Miután tévében már néztünk egy adag baseball-t, habár rém unalmasnak tűnt, elhatároztuk, hogy mégis kimegyünk élőben is megtekinteni egy mérkőzést, hogy ezúton is közelebb kerüljünk az amerikaiak mindennapjaihoz.  Egy baseball csapat átlagosan heti 5 meccset játszik, jellemzően 3-4-szer játszanak egymást követő napokon egy adott ellenféllel, ami annyiban nem meglepő, hogy a játék közel sem olyan fárasztó, mint pl. a foci. A kb 4 órás meccs nagyrészt abból áll, hogy a játékos megpróbál ütni, de nem sikerül neki, mindeközben senkinek nem kell futnia, ráadásul a dobó és az ütő játékoson kívül még csak meg se kell mozdulnia a többieknek. Szóval kinéztünk egy nekünk kedvező időpontban lévő meccset, amelyet kedvenc csapatunk az Oakland Athletics ellen játszott, és egy hétvégi napon el is indultunk a stadionba.

A Metro North-nak nevezett hálózattal utaztunk a stadionhoz, ami kb olyan, mint a HÉV ( leszámítva hogy úgy 100 km távolságig nyúlik NY-tól ). A hálózatnak külön Yankees vonata is van, ami meccsnapokon jár pont úgy, hogy a meccsről el tudjanak jönni az emberek. Odafelé kicsit késtünk, így a meccs már elkezdődött, amikor megérkeztünk a stadionhoz:

A két csapat a harmadik meccsét vívta, az előző két napon nyert a Yankees, úgyhogy jók voltak az előjelek. A stadion hatalmas, de még egy olyan távoli pontjáról, mint ahol mi ültünk, még onnan is mindent remekül lehetett látni.

Megállapítottuk, hogy mivel a baseball-nál célszerű az egész pályát belátni egyszerre, legalábbis érdemes a labdát és a futó játékosokat is figyelni ütés esetén, ezért élőben sokkal jobban követhető, mint a TV-ben. Ezenkívül a következő megállapításokat tettük még:

• A baseball-t pizsamában játszák.
• A baseball-t úgy 45 éves korig lehet profi szinten űzni.
• A baseball-ban nem probléma egy kis túlsúly.
• A baseball elég lassan hömpölyög, amíg a következő ütő játékos beáll, és lóbálja az ütőjét amolyan bemelegítésként, le lehet adni egy kisebb filmet a kivetítőn róla. Na persze csak a hazai játékosokról.
• A baseball meccsen nincs úgy konkrét szünet, mint a félidő a fociban, a játék alapból is lassan megy, nem fárad el itt senki, esetleg a néző.
• A stadionban lévő múzeumot is simán meg lehet nézni a meccs alatt, sokan teszik is ezt, senki sem úgy jön ki, hogy 4 órán keresztül a meccset fogja nézni. Panni tehetségét azonnal ki is szúrták, kapott is egy saját öltözőt:
• 
• A stadionban árult kaja-pia kb 3-4x annyiba kerül, mint máshol a hasonló kaja-pia. A vattacukor árát nem tudtuk meg, de a szállítását megfigyelhettük:
• 
• A baseball-t ( és általában Amerikában a sportmeccseket ) nagyon barátságos, jó hangulatban nézik a nézők, a szurkolók vegyesen ülnek, és senki sem verekszik. Jól jelzi ezt, hogy a stadion peremén a saját zászlón kívül ki van téve az összes rivális csapat zászlója is.
• A baseball meccseken általában 10-20 pontot szerez a két csapat összesen, és a Yankees általában nyer, de amikor kimegyünk, akkor kikap 4-5-re.

A csapat kikapott tehát, búcsúzóul lejátszották nekünk a New York, New York-ot Frank Sinatra-tól, amire Panni rögtön táncolni is kezdett:

A meccs után elmentünk vigasztalódni a stadionban lévő Hard Rock Cafe-ba, ami kisebb csalódás volt, mivel itt nem voltak ereklyék a nagy sztároktól, hanem fotók voltak csak kirakva sztárokról, Yankees mezben. A kaja azért jó volt, és a gitár a bejáratnál a Yankees csíkjaival szintén pofás:

Kaja után még egy kis sétát tettünk. A stadion New York azon részén van, amit csak "The Bronx" néven neveznek, és amely egyben a legszegényebb rész. Hamar meg kellett állapítanunk, hogy a pályától csak egy picit is eltávolodva már a gettóban találjuk megunkat, úgyhogy inkább csak a stadion melletti játszóteret derítettük fel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.