2012. június 12. - Nyaralásunk első napja
2012.06.27. 06:17
Akkor menjünk el a Niagarához!
Ott tartottunk, hogy kivettük a lakást, de a beköltözésig volt pár nap, és szerettük volna kihasználni az időt, így célba vettük a Niagarát, ami röpke 420 mérföld (közel 700 km), de két részletben abszolút teljesíthető még Pannival is, aki szeret egy-két órát aludni a kocsiban, ha sokat autózunk.
Szóval, hétfő este két bőröndünket elpasszoltuk Miki egyik kedves kollégájához, aztán kedd reggel kijelentkeztünk a szállodából, és irány a Niagara kis kitérővel, ugyanis nem hanyagolva hivatalos ügyeinket, még beugrottunk a stamfordi Social Security Administration helyi irodájába, - már másodjára, mert elsőre nem volt nálunk a házassági anyakönyvi kivonatunk, amit itt feltétlenül lobogtatnunk kellett. Itt lehet igényelni SSN-t, ami olyasmi, mint a TAJ szám, de félig az adószám funkcióját is ellátja. Egyszóval enélkül nehéz itt létezni.
Útunk első állomása Albany volt, New York állam fővárosa. Röpke fél órás sétánk során a belváros kellemes benyomást tett ránk a historizáló egyetemi épülettel, ill. a kissé eklektikus, mégis kellemes zűrzavart sugalló házak egymás mellettiségével.
Az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, mert úgy fél óra után elkezdett szakadni az eső, ezért inkább tovább is mentünk a kis gyöngyszemként emlegetett Peck Lake felé, ami az Adirondack-hegység déli részén található. Mondhatni a semmi kicsiny közepén meg is találtuk.
Szakadó esőben is szép volt, de ekkor már jobban érdekelt minket, hogy a közeli minivárosban, Gloversville-ben valami meleg élelemhez is jussunk. A fő utcán a Joint Pizzára esett a választásunk, ahol még egy tömegközlekedési lámpa is segítette a pizza készítést.
Itt szembesültünk azzal is, hogy milyen tudatlanok vagyunk az amerikai kolbászok terén. Ugyanis a pepperoni jelenti a magyaros értelemben vett kolbászt, ami paprikás ízesítésű, míg a sausage is kolbász alakú ugyan, de valami ánizsos fűszerkeveréket tartalmaz, és kissé bizarr ízű, de azért még így is jól esett a gombás-kolbászos pizza.
Továbbrepesztettünk, és kicsit a vidéki Amerikába, pontosabban New York államba kaptunk bepillantást, mert többnyire az autópályáról letérve haladtunk tovább. Első benyomások: szinte mindenkinek a kertjében, házán, postaládáján, akárhol ott van az amerikai zászló, vagy legalább egy csillag, szinte senkinek sincs kerítése, kivéve, ha lovakat is tart, mert akkor azért van karám, szinte mindenkinek van fotel, vagy legalább hintaszék a verandáján, és legalább minden második ház kertjében van medence, hol ilyen, hol olyan kivitelben.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.