Második napunkon úgy éreztük, hogy még egy nap folyamatos járkálás a gyerekekkel a hátunkon túl megterhelő lenne, ezért ezúttal nem hagytuk egész napra egy helyen a kocsit, hanem inkább itt-ott megállva haladtunk, 1-2 órákat sétálgatva egy helyen, mielőtt átmentünk egy másik környékre. Jó volt a sok séta előző nap, de ezt azért mi nem bírnánk bármeddig, annál azért már nehezebb Panni, Berti meg még csak elől vihető, ami meg elég megterhelő, még ha csak 6 kiló is.

Washingtonban szinte az összes múzeum illetve látványosság ingyenes, ami különösen turistabarát. Mindez egy James Smitshon nevezetű úrnak köszönhető elsősorban, aki örökösök hiányában a vagyonát arra a célra ajánlotta fel, hogy Washingtonban Smithsonian Institution név alatt egy olyan intézményt állítson fel, mely az emberi tudás növelését és terjesztését szolgálja. Mindez még a XIX. század első felében történt és azóta rendes gazdálkodás, valamint további lelkes adományozók és kormányzati pénzek révén ez egy nagyon szép történetté nőtte ki magát.

A második napon kezdésként egy építészeti múzeumot látogattunk meg, ez azon kevesek egyike, amelyik nincs ingyen. Már a múzeum épülete maga is érdekes, egy minden irányban hatalmas aula ( kb focipálya nagyságú, 30-40m-es belmagassággal ) körül találhatóak a kiállítási termek, több szinten, kisebb árkádsorok mögött.

A termekben olyan dolgokat állítottak ki, mint pl. egy ház keresztmetszete, vagy egy boltív építésének munkafázisai, mindezt amerikaiasan sok videóval, és természetesen mindent meg lehetett fogni. De nem maradhatott ki a közösségi jelleg sem, külön tárlat volt azon fotókból, amit a nép küldött be arról, hogy szerintük mi szép a városban. Mivel Pannit valamiért még mindez a sok érdekesség sem kötötte le igazán, ezért úgy tudtuk csak megnézni a dolgokat, hogy amíg az egyikünk Bertit tologatva nézelődött, addig a másikunk Pannival a játszóházakban játszott a különféle építőkockákkal:

Miután itt végeztünk, átmentünk az Air and Space múzeumba, ahol repülők és űrhajók vannak kiállítva. Rögtön a belépés után lehetőség volt megérinteni egy kis kő darabot, amit a holdról hoztak, szóval tulajdonképpen már jártunk a holdon is. Nézegettünk repülőket, rakétákat, helikoptereket, és űrhajókat. Megtekintettük ezenkívül egy, a holdra szállást ábrázoló műremeket, továbbá itt van kiállítva az a kabin is, amiben végül hazatértek az űrhajósok a holdról. Ráadásul betekintést nyerhettünk egy űrvécébe is:

A nap hátralévő részében nagy emberek emlékműveit látogattuk végig. Elsőként a Martin Luther King-nek emléket állító sziklacsoportot, néztük meg, amelyek egyike tartalmazza az egykori nagy polgárjogi harcos szobrát is. Nem meglepő módon itt elég sok fekete volt, a szobor viszont, akárcsak a sziklák hófehér:

Ezt követően a Franklin Delano Rosevelt emlékmű következett, ami némiképp eltér a többi elnöki emlékműtől. Az előző bejegyzésben látott Jefferson, illetve a nemsokára következő Lincoln emlékműve ugyanis egyaránt egy hatalmas szobor egy még nagyobb csarnokban.

FDR emlékműve ezzel szemben egy jókora területen elterülő park, ahol több kis szobra található neki is, feleségének is, és még a kutyájának is, a kőfalakra a bölcs mondásai vannak felvésve, és rengeteg kis vízesés található benne. Ő egyébként az egyetlen elnöke az USA-nak, akit 4 alkalommal is megválasztottak, mivel akkoriban még csak szokásjog volt, hogy csak két ciklust vállalhat valaki. Azóta már törvénybe van iktatva.

Innen továbbindultunk a Lincoln emlékműhöz, és útközben belebotlottunk egy, a koreai háborúnak emléket állító szoborcsoportba. Hát igen, Washingtonban csak úgy hemzsegnek az emlékművek.

Végül megérkeztünk a Lincoln emlékműhöz. Ez egy kisebb dombon található oldalról nyitott jókora hodály, ahol Abraham Lincoln hófehér ülő szobra található, amely a Capitoliumra néz, bár ezt takarja neki részben az obeliszk.

Ezek után már csak visszasétáltunk a kocsihoz, és mentünk vissza szállásra, ahol egy kis vacsi után már el is tettük magunkat holnapra, hogy megújult erővel vethessük bele magunkat utunk utolsó napjába... node erről majd a következő bejegyzésben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.