Itteni életünk téli szakaszának meghatározó momentuma a kenyér. Katus szinte minden héten süt egy kenyeret télen, ami egyrészt azért jó, mert friss finom házi kenyeret eszünk, másrészről a lakás fűtését is segíti. A közmű számlákat meg amúgy is Tocciék állják. Át is adom a szót Katnák, ő fog mesélni új pékészeti hobbijáról. A bejegyzés folyamán a képek egy buci készülési folyamatát ábrázolják időrendi sorrendben.

Itt már itt van a tavasz, és a tél elmúlta egyben azt is jelenti, hogy nem lesz áldás, ha a sütőnk az egész lakást is iszonyat bemelegíti, ezért talán kevesebb kenyeret fogok sütni. Most úgy érzem, hogy a télhez tartozik, és most (végre) búcsúzunk kicsit tőle.

Szóval, egy gasztro blog bejegyzés következzék:

Dagasztás nélküli kenyér, ami annyira mindennapian finom, hogy nyam.

Hozzávalók:

kezdetben vettem egy kb. 2,5 dl-es bögrét, ezzel kimértem 3 bögre normál finom lisztet és átszitáltam (mondóka hozzá: "Ma szitálok, holnap sütök ....") egy nagyobb tálba, szórtam bele másfél teáskanál sót és harmad teáskanál szárított élesztőt, ezzel jól összekevertem, hozzáöntöttem kb. másfél bögre csapvizet, azért kb. mert ez függhet a liszt milyenségétől, szóval, az első bögre és egy kicsi simán mehet bele, aztán pedig annak függvénye, hogy hogyan veszi fel a liszt a vizet. A lényeg, hogy sűrű galuskatésztát avagy nokedlitésztát kapjunk.

A tálat lefedjük konyharuhával, száraz levegőjű lakás esetében érdemes folpackot is ráhelyezni és a konyhapulton, vagy bárhol szobahőmérsékleten hagyjuk minimum 12 órát. Hagytam már 15 órát is így, akkor csak levegősebb lett.

Az idő elteltével meglisztezem a tálban a massza tetejét és a kezemet is belisztezem, majd elválasztva az edény falától átgyúrom, annyi liszttel, hogy ne ragadjon ismét az edényhez. 

Megint letakarom, és hagyom még kelni 1-3 órát, ahogy jól esik. Minél tovább hagyja az ember, annál lazább szerkezetű lesz majd a kenyér, a max. korlátot még nem tapasztaltam ki.

A sütéshez kb. 230 celsius fokra előmelegítem a sütőt (valahogy a 440 fahrenheit lett a szimpatikus) és benne a kacsasütő edényünket. Ha a sütő előmelegedett: kiveszem az edényt és belehelyezek egy sütőpapírt, úgy hogy az oldalára is felérjen, majd beleöntöm a tésztát. Fedővel lefedve a sütőben hagyom sülni minimum 35-40 percet, leveszem a fedőt és ha már kezd alakulni a kenyér (van neki kérge és kis színe) akkor még kb. 10 percig fedő nélkül is sütöm.

Aztán kiveszem, lehámozom róla a sütőpapírt és rácson, egész konkrétan az egyik gázrózsánk rácsán hagyom kihűlni. Azért kell rácson, hogy ne izzadjon be az alja.

Az első 5-6 órában nagyon finom ropogós és belül nem túl száraz, aztán a ropogóssága elillan de minimum 3 napig nagyon élvezhető a kenyér, utána pedig pompás pirítósnak. Zacskóban tároljuk, de kinek mi a szokása.

Megjegyzések:

Eddig a sima búzaliszt mellett teljes kiőrlésű rozslisztet ill. búzalisztet használtam keverve és úgy is működik.

A képeken a paradicsomos kenyér van, de csináltam már diósat, mákosat, azok is bejöttek nekünk. Ezekkel csak annyi a módosítás, hogy amikor már kész a massza, akkor érdemes belekeverni őket.

Lehet, hogy nem is feltétlenül kell a 12 óra a kelesztéshez, de akkor kevésbé lesz könnyű szerintem a kenyér belülről, mármint kisebbek lesznek a  lyukak, kell neki az idő.

Ha nincsen fedős edény, amit a sütőbe lehet rakni, akkor lehet simán tepsin is sütni, de ekkor zsemléket vagy rudakat érdemes csinálni, ill. pár jégkockát, vagy egy edényben valamennyi vizet a sütő aljára rakni, mert kell a vízgőz a jó eredményhez. Ha zsemléket sütünk, akkor a sütési idő kicsit lerövidül, ilyet csak egyszer csináltam, és én is figyeltem közben.

Korábban otthon is sütöttem ilyet, de akkor nem volt fedős edényem és a fedő hiányában gyorsabban megkérgesedett a kenyér, ellenben belül nem tudott jól átsülni és kissé ragadt a késhez, szóval ha ilyet tapasztaltok, akkor a fentiek szerinti módosításokkal másodjára biztos jól fog sikerülni.

A receptet itt láttam http://dolcevitablog.hu/2007/07/tokeletes-lukacsos-ropogos-szelu-kenyer-ezt-sosem-gondoltam-volna-2/ a fentiek szerint sajátította el, illetve egy hasonló verziója további ötletekhez:

http://www.nytimes.com/2007/11/21/dining/211brex.html?ref=dining&_r=1&

http://www.artisanbreadinfive.com/

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.